„Arra a kérdésre, hogy „Mikor célszerű elkezdeni a zenetanulást?”, ezt válaszoltam: „Kilenc hónappal a gyermek születése előtt”. Kodály Zoltán szállóigévé vált szavai máig nagy hatást gyakorolnak a kora gyermekkori, sőt a születés előtti zenei nevelésre. Most arra keressük a választ, miként hat az édesanya hangja a magzatra és miért érdemes már a várandósság alatt is rendszeresen énekelni.

 

Hogyan hat az édesanya hangja?

A zenei fejlődés már magzati korban megkezdődik. Miközben az anya beszél, vagy énekel, a magzat nem csupán hangját, hanem érzelmi állapotát is észleli.

Az anya beszéde és éneke kettős hatást gyakorol a magzatra. Egyrészt a várandósság 20. hetétől az akusztikus információk már aktivizálják a hallást, a befogadott ingerek pedig serkentően hatnak a kapcsolódó agyi területekre is. Másrészt, mialatt az édesanya mondókát mond, mesél, énekel a születendő gyermekének, a felszabaduló pozitív érzelmek jótékonyan hatnak a magzat általános fejlődésére, már a várandósság kezdeti időszakában is. És ha nem vagy biztos abban, hogy elég szépen vagy tisztán énekelsz-e, cseppet se aggódj, a baba a te hangodat fogja a világon a legszebbnek hallani.

 

Zenehallgatás vagy saját énekhang?

A zenehallgatás jóleső érzése, a közben kialakuló kellemes érzelmi állapot jótékonyan hat a magzatra is. Azonban fontos tudni, hogy a külvilágból érkező zeneszó még a várandósság utolsó trimeszterében is csak nagyon tompán, alig hallhatóan jut el a babához. Mintha egy vastag párnát szorítanánk a fejünkre és úgy próbálnánk meghallgatni a kedvenc számunkat, zeneművünket. Míg a külső hangok nehezebben jutnak a méhbe, addig az édesanya testén belüli világ hangjai, a keringés, az emésztés és természetesen az anya beszéd- és énekhangja alkotják azokat az elsődleges hangokat, amelyek már tisztán hallhatók a magzat számára is. A csontok hangvezetésének és a belső üregek akusztikai jellemzőinek köszönhetően az anya hangját a baba sokkal tisztábban, kevesebb torzítással észleli, mint a külvilágból érkező hangokat. A beszéd és dúdolás frekvenciáira a magzat már korábban fogékony, mint más hangmagasságokra (Hepper, 1994). Az éneklés szélesebb frekvenciatartománya pedig kellemes hangélményt jelent a terhesség harmadik trimeszterében már igen fejlett hallással rendelkező magzatnak. Az anya beszéde és éneke tehát a legfontosabb. Ne hanyagoljuk azonban a zenehallgatást sem, hiszen a megnyugtató, kellemes dallamok jótékony hatást gyakorolnak a várandós anya lelki és fizikai állapotára, amely így közvetetten a magzatnak is kedvező.

 

Mit énekelj?

Gyakran felmerül, hogy mely dalokból érdemes ilyenkor válogatni. Ebben a kérdésben is érdemes felidézni Kodály Zoltánt: “csak tiszta forrásból”. A magyar gyermekdalok, népdalok egyszerűségükkel, letisztult szépségükkel a magzati kor egyik legértékesebb zenei anyagát képezhetik. Igazi kincsek ezek a dallamok, hiszen már dédanyáink is rajtuk nőttek fel. Egy dolgot azért nem árt szem előtt tartani: az éneklés csak akkor fejti ki pozitív hatását, ha az édesanyának is öröm, feltöltődés, semmiképp sem kényszer. Egy könnyűzenei sláger dallama, mesedalok vagy a komponált gyermekdalok (pl. Gryllus Vilmos) is éppúgy magukban hordozzák mindazt a fejlesztő hatást, amelyet csak az édesanya éneke tud megadni a fejlődő magzatnak. Ha tanácstalan vagy, hogy mit is énekelj vagy csak pár új ötletre vágysz, látogass el folyamatosan bővülő videógyűjteményünk oldalára, ahol karaoke kísérettel is kipróbálhatod az ismert és kevésbé ismert gyerekdalokat.

 

Az első „beszédleckék”

Az énekhangok alkotják a magzat első „beszédleckéit”. A dallamok jellemzői, a hangmagasság, hangszín, ritmus, intenzitás mind-mind nyelvünk fontos alkotóelemei is egyben, így az éneklés nem csupán a zenei fogékonyságra, de a nyelv elsajátítására is előkészíti a fület. Az újszülöttek élénken figyelnek az őket körülvevő beszédre, holott még nem értik a szavakat jelentését. Ez a figyelem tehát sokkal inkább nevezhető „zeneinek”, hiszen a nyelv zenei jellemzőire irányul (Arabin, 2002). Az édesanya éneke, a korai zenei hatások nem csupán a zenei hallást segítik, hanem hozzájárulnak a mentális és pszichés fejlődéshez, az esztétikai érzék formálódásához, a teljes és egészséges személyiség kialakulásához is.

 

Érdekesség a régmúltból...
Feljegyezték, hogy 1553- ban IV. Henrik francia király édesanyja a várandóssága idejére egy muzsikust fogadott maga mellé, aki minden reggel a kor divatos dallamait játszotta neki. Ebben az időben az emberek úgy vélték, a magzat mindent hall, és a zenehallgatás formálja az egyéniségét, megvédi attól, hogy borúlátó legyen. És ha hihetünk a történetíróknak, IV. Henrik tényleg mindig jókedélyű ember volt.

 

Érdekesség a közelmúltból...
A híres hegedűművész és karmester, Yehudi Menuhin (1916-1999) egy interjú során úgy fogalmazott, hogy kivételes zenei tehetségét szüleinek köszönheti, akik folyton énekeltek, hangszeren játszottak édesanyja várandóssága alatt.

Dr. Asztalos Kata

Források:

Arabin, B. (2002): Music during pregnancy. Ultrasound Obstet Gynecol. 20. 425–430.Hepper, P. G. és Shahidullah, S. B. (1994): Development of fetal hearing. Archives of Disease in Childhood, 71. 81–87.

Kodály Zoltán (1966): Kongresszusi beszéd. Jeunesses Musicales, Párizs.
A beszéd részletének pontos idézése a következő: „Arra a kérdésre, hogy „Mikor célszerű elkezdeni a zenetanulást?”, ezt válaszoltam: „Kilenc hónappal a gyermek születése előtt”. Azóta megváltoztattam a véleményemet. Úgy hiszem, így helyesebb: „Kilenc hónappal az anya születése előtt”.

Ez történik, ha énekelsz a várandósság alatt
Cimke: