Az idegrendszer fejlődésének jelentős része a várandósság harmadik trimeszterében zajlik. Ha ez a kiegyenlített folyamat a koraszülés következtében megszakad, az idegrendszer károsodhat, s ez a későbbiekben akár tanulási nehézségekhez is vezethet. Egy pár napja megjelent tanulmány azonban azt bizonyítja, hogy a zene segítségével a koraszülött kisbabák utolérhetik időben érkezett társaikat a fejlődésben.
Lara Lordiel és munkatársai első lépésként arra keresték a választ, hogy mely hangszerek és zenei hangzások a legideálisabbak a babák számára. A céljuk az volt, hogy a zene felkeltse az apróságok figyelmét, ám egyúttal nyugtató, kellemes érzetet is biztosítson, hiszen ezzel is kompenzálni szerették volna a születéssel járó stresszélmény negatív hatásait.
A komponálására Andreas Vollenweider zeneszerzőt kérték fel, aki egy csecsemőkori fejlesztésre szakosodott nővér közreműködésével kísérletezte ki az egyenként nyolc perces műveket. Három darabot írt, amelyek kapcsolódnak a babák napirendjéhez, kísérik az ébredést, az elalvást és a különböző alvásfázisokat. A hangszer, amely a legkedvezőbb hatásokat váltotta ki, egy indiai eredetű fuvola, a punji, amit hagyományosan kígyóbűvöléshez is használnak. Hangjaira az izgatott, szorongóbb babák is szinte rögtön megnyugodtak.
A kutatás során a koraszülött gyermekek csoportját két részre osztották. A kísérleti csoport heti öt alkalommal részesült zeneterápiás foglalkozásban, amely során Vollenweider darabjait hallgatták. A fejlesztőalkalmakon egy-egy zeneművet hallgattak meg.
A babák agyműködését 40 hét elteltét követően fMRI eljárással vizsgálták meg és összevetették időben érkezett csecsemők eredményeivel is. A fejlesztésben részesült koraszülött csecsemők és az időben érkezett babák vizsgálata során nem tapasztaltak jelentős eltéréseket. Viszont a zenei fejlesztésben nem részesült koraszülöttekhez képest a legnagyobb fejlődést a szaliencia hálózatnál figyelték meg, amely a kognitív funkciók kialakításában, a lényeges információk felismerésében játszik fontos szerepet, feladata, hogy a fontos, kiugró környezeti és belső eseményekre ráirányítsa a figyelmet. Ez a hálózat a tanulási folyamatokban, a gondolkodási feladatok kivitelezésében, a társas interakciók során és az érzelmek kezelésében fontos funkciókat tölt be.
A kutatás bizonyította, hogy jól megválasztott, ám kismértékű zenei impulzus is nagyszerű hatást gyakorolhat az újszülöttek és csecsemők fejlődésére. A kutatók további célja, hogy hosszútávon is kövessék a kísérletben részt vett gyermekeket, annak érdekében, hogy bizonyítsák az eljárás hosszútávú pozitív hatásait.
A kutatás felkerült a National Geographic 12-es listájára, azok közé a tanulmányok közé, amelyek a „legforradalmibban hatottak az orvostudományra” az elmúlt években.
A kutatócsoport videójában arra is fény derül, milyen hangzásvilága van az alkalmazott zeneműveknek:
Források:
Lara Lordier, Djalel-Eddine Meskaldji, Frédéric Grouiller, Marie P. Pittet, Andreas Vollenweider, Lana Vasung, Cristina Borradori-Tolsa, François Lazeyras, Didier Grandjean, Dimitri Van De Ville, and Petra S. Hüppi (2019): Music in premature infants enhances high-level cognitive brain networks. PNAS first published May 28, 2019 https://doi.org/10.1073/pnas.1817536116
University of Genéve